Nyelv és Tudomány - Hírek - A világ első hírügynöksége
Nyelv és Tudomány - Hírek - A világ első hírügynöksége
A világ első hírügynöksége
A Reuters, a Wolff, vagy az AP még csak kéjes álom volt megalkotójuk fejében, amikor egy magyar gyökerű férfi, bizonyos Charles-Louis Havas létrehozta Franciaországban a világ első hírügynökségét, az Agence Havast, a mai AFP elődjét. Havas többszörösen is megelőzte korát: amikor Reuter például még galambokkal próbálkozott, ő már távírón küldte a híreket a világba. Hírügynökségeket bemutató sorozatunk harmadik része.
Ahhoz, hogy az ember médiabirodalmat alapítson, az egyebeken (pénz, paripa, fegyver) kívül leginkább szerencse szükségeltetik. A rimaszombatiaknak például nagy szerencséjük volt 1783. július 5-én, amikor a feljegyzések szerint ott időzött II. József német-római császár, magyar és cseh király, akinek a helyiek így közvetlenül nyújthatták be kérelmüket az istentiszteletek városban való megtartására. (A király megígérte, hogy a kérést teljesíti, és később kegyesen be is tartotta a szavát.) Ugyanaznap kicsivel távolabb, az észak-franciaországi Rouenben szerencsésen megszületett Charles-Louis Havas (1783. július 5. - 1858. május 21.), egy magyar felmenőkkel rendelkező gazdag zsidó család gyermeke.
Polgári jogok
A kis Charles-Louis – a ma AFP-ként ismert francia hírügynökség megalapítója – izgalmas korban született. 1789. augusztus 26-án – alig egy évvel azelőtt, hogy II. József udvari orvosa feltalált egy keserű, száraz jellegű likőrt, ami azóta is az egyik legnépszerűbb magyar ital – a francia Nemzetgyűlés kiadta Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. Míg a gyomorkeserű kellő mennyiségben adagolva csak átmenetileg kelti a szabadság illúzióját a fogyasztóban, a nyilatkozat maradandó változásokat hozott – és nem csak az iszákosok életében. Tizenegyedik cikkelye például kimondja: „A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga; ennél fogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben.” (Mika Sándor fordítása.) A nyilatkozat megjelenése hatalmas lökést adott a francia sajtónak: alig hat hónap alatt 1500 újság jelent meg a piacon.
Charles-Louis Havas már – írással és reklámozással foglalkozó – felnőtt férfi volt 1812-ben, amikor Friedrich Koenig (König) feltalálta a lap- és könyvkiadást forradalmasító hengeres nyomtatógépet (más néven gyorssajtót), Kliegl József pedig 1835 körül a nyomdai szedőgépet. A gőzgép már létezett, a vasút is épülgetett, már csak hírekre volt szükség az újságokba, hogy azok minél több háztartásba juthassanak el a felsorolt találmányok segítségével.
Forrás: http://www.nyest.hu/hirek/a-vilag-elso-hirugynoksege
A világ első hírügynöksége
A Reuters, a Wolff, vagy az AP még csak kéjes álom volt megalkotójuk fejében, amikor egy magyar gyökerű férfi, bizonyos Charles-Louis Havas létrehozta Franciaországban a világ első hírügynökségét, az Agence Havast, a mai AFP elődjét. Havas többszörösen is megelőzte korát: amikor Reuter például még galambokkal próbálkozott, ő már távírón küldte a híreket a világba. Hírügynökségeket bemutató sorozatunk harmadik része.
Ahhoz, hogy az ember médiabirodalmat alapítson, az egyebeken (pénz, paripa, fegyver) kívül leginkább szerencse szükségeltetik. A rimaszombatiaknak például nagy szerencséjük volt 1783. július 5-én, amikor a feljegyzések szerint ott időzött II. József német-római császár, magyar és cseh király, akinek a helyiek így közvetlenül nyújthatták be kérelmüket az istentiszteletek városban való megtartására. (A király megígérte, hogy a kérést teljesíti, és később kegyesen be is tartotta a szavát.) Ugyanaznap kicsivel távolabb, az észak-franciaországi Rouenben szerencsésen megszületett Charles-Louis Havas (1783. július 5. - 1858. május 21.), egy magyar felmenőkkel rendelkező gazdag zsidó család gyermeke.
Polgári jogok
A kis Charles-Louis – a ma AFP-ként ismert francia hírügynökség megalapítója – izgalmas korban született. 1789. augusztus 26-án – alig egy évvel azelőtt, hogy II. József udvari orvosa feltalált egy keserű, száraz jellegű likőrt, ami azóta is az egyik legnépszerűbb magyar ital – a francia Nemzetgyűlés kiadta Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. Míg a gyomorkeserű kellő mennyiségben adagolva csak átmenetileg kelti a szabadság illúzióját a fogyasztóban, a nyilatkozat maradandó változásokat hozott – és nem csak az iszákosok életében. Tizenegyedik cikkelye például kimondja: „A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga; ennél fogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben.” (Mika Sándor fordítása.) A nyilatkozat megjelenése hatalmas lökést adott a francia sajtónak: alig hat hónap alatt 1500 újság jelent meg a piacon.
Charles-Louis Havas már – írással és reklámozással foglalkozó – felnőtt férfi volt 1812-ben, amikor Friedrich Koenig (König) feltalálta a lap- és könyvkiadást forradalmasító hengeres nyomtatógépet (más néven gyorssajtót), Kliegl József pedig 1835 körül a nyomdai szedőgépet. A gőzgép már létezett, a vasút is épülgetett, már csak hírekre volt szükség az újságokba, hogy azok minél több háztartásba juthassanak el a felsorolt találmányok segítségével.
Forrás: http://www.nyest.hu/hirek/a-vilag-elso-hirugynoksege
Megjegyzések
Megjegyzés küldése