Konfuciusz és tanai
Ha Kína hagyományos kultúrájáról beszélünk, feltétlenül meg kell említenünk Konfucius ókori kínai filozófust. Az 1970-es években egy neves amerikai tudós a világtörténelemben szerepelt 100 legbefolyásosabb ember listájának készítésekor sorrendben Jézus, Sakjamuni stb. után az ötödik helyre sorolta Konfuciuszt. A kínaiak szemében Konfuciusz az első helyen áll befolyása és hatása miatt. Kínában Konfuciusz többé-kevésbé mindenkire hat. A Kulturális Híradó mai számában Konfuciuszt szeretnénk bemutatni.
Konfuciusz másik neve Kung Ce, a konfucianizmus megteremtője volt. A konfucianizmus ideológiája nemcsak Kína politikai, kulturális stb. életére hat, hanem minden kínai ember magatartására és gondolkodásmódjára is. Vannak olyan külföldi tudósok, akik egy vallási ideológiának tartják a konfucianizmust. Ez nem igaz. A konfucianizmus valójában a sok kínai ideológiai irányzat egyike, egy filozófiai iskola. A több mint 2000 éves feudális társadalomban Kína állami ideológiájának tekintették a konfucianizmust, amely vezető szerepet játszott a kínaiak tudatában. Konfuciusz ideológiája nemcsak a kínai kultúrára van nagy hatással, hanem más ázsiai országokéra is. Sok kínai járta már be a világot, ezért sok más külföldi országban is érezhető a konfucianizmus hatása.
Konfuciusz az időszámításunk előtti 551 és 479 között élt, Sokrates görög filozófus "kortársa". Édesapja Konfuciusz alig három éves korában halt meg. Ezután édesanyjával a kelet-kínai Sandong tartomány Qufu városában élt.
Konfuciusz a Tavasz és az Ősz korszakában élt. Akkor az egységes ország széthullott, tehát sok törzsi államra tagolódott. Konfuciusz hazája a Lu törzsi állam volt, amely a kulturálisan legfejlettebb törzsi államok egyike volt.
Konfuciusz nem dolgozott magas beosztásban. De nagy tudással rendelkezett. Az ókori Kínában a tanulás a hivatalnokok és az arisztokraták kiváltsága volt. De Konfuciusz saját tettekkel megtörte ezt a kiváltságot. Magániskolát létesített, ahol a diákok némi tandíj fejében tanulhattak, függetlenül származásuktól. Sok mindent tanított, köztük politikát és etikát is. Tanítványainak száma meghaladta a 3000-et. Köztük sok tudós olyan híres ember lett, mint Konfuciusz saját maga. Ezek megőrizték és továbbfejlesztették, valamint népszerűsítették Konfuciusz ideológiáját.
Miért maradt mindig a konfucianizmus a vezető állami ideológia a hosszú feudális társadalomban? Ezt nehéz tisztázni. De röviden szólva a szigorú hierarchiát hirdető ideológiája és a politikai reformot támogató szemlélete megfelelt az akkori uralkodó osztályok érdekeinek, egyben kedvezően hatott a társadalmi stabilitás megőrzésére és a társadalmi fejlődésre is. Konfuciusz kiemelte a szigorú etikai normákat és rendet, úgy véve, hogy ha a beosztottak megszegik feletteseik akaratát, a fiuk pedig apjukét, ez súlyos bűnt jelent. Szemlélete szerint az uralkodóknak jól kell kormányozniuk az államot, a polgároknak pedig hűeknek kell lenniük az uralkodókhoz. Mindenki több minőségben szerepel, lehet fiú és apa, lehet hivatalnok és arisztokrata. Minden esetben akkori ?szerepének" megfelelően kell alkalmazkodnia a szigorúan megszabott alá- és fölérendeltségi viszonyokhoz. Így az ország megőrizheti stabilitását, a nép létbiztonságban élhet.
A konfucianizmust keletkezésékor nem ismerték el uralkodó ideológiaként. Az időszámítás előtti II. században Kína egy erős, központosított, hűbéri ország lett. Az akkori uralkodóház felismerte, hogy a konfucianizmus segíthet a kormányzásban, az ország stabilitásának megvédésében. Ezért az állami ideológiává nyilvánították a konfucianizmust.
Tanításait, véleményét, beszélgetéseit és tetteit a Lun Yu, azaz a Vitatkozások és a Beszélgetések című könyvbe gyűjtötték össze a tanítványai. Az ókori Kínában az emberek úgy tisztelték ezt a könyvet, mint az európaiak a Bibliát. Mindenkinek az ebben a könyvben foglalt tanok szellemében kellett élnie és cselekednie. Ha valaki hivatalnok akart lenni, alaposan, mélyrehatóan kellett tanulmányoznia ezt a művet. Egy szólás így hangzik: aki elsajátítja a Lun Yu könyvben foglalt tanok félét, annak ez már elegendő az állam kormányozásához.
A Lun Yu egy igen tartalmas könyv, amely nemcsak a kormányzásról, hanem egyebek közt az oktatásról és a tanulásról, a zeneművészetről, a kirándulásról, a kapcsolattartásról, a barátságról is szól.
Konfuciusz tanításai igen értékesek ma is. Napjainkban az emberek gyakran idéznek szavaiból. Egy idézet azt mondja: "ha hárman utazunk együtt, minden bizonnyal valaki a példaképem lesz közülünk." Az idézet úgy értendő, hogy mindenkinek saját erősségei és pozitívumai vannak, ezért az embereknek egymástól kell tanulniuk.
forrás: China Radio International
Konfuciusz másik neve Kung Ce, a konfucianizmus megteremtője volt. A konfucianizmus ideológiája nemcsak Kína politikai, kulturális stb. életére hat, hanem minden kínai ember magatartására és gondolkodásmódjára is. Vannak olyan külföldi tudósok, akik egy vallási ideológiának tartják a konfucianizmust. Ez nem igaz. A konfucianizmus valójában a sok kínai ideológiai irányzat egyike, egy filozófiai iskola. A több mint 2000 éves feudális társadalomban Kína állami ideológiájának tekintették a konfucianizmust, amely vezető szerepet játszott a kínaiak tudatában. Konfuciusz ideológiája nemcsak a kínai kultúrára van nagy hatással, hanem más ázsiai országokéra is. Sok kínai járta már be a világot, ezért sok más külföldi országban is érezhető a konfucianizmus hatása.
Konfuciusz az időszámításunk előtti 551 és 479 között élt, Sokrates görög filozófus "kortársa". Édesapja Konfuciusz alig három éves korában halt meg. Ezután édesanyjával a kelet-kínai Sandong tartomány Qufu városában élt.
Konfuciusz a Tavasz és az Ősz korszakában élt. Akkor az egységes ország széthullott, tehát sok törzsi államra tagolódott. Konfuciusz hazája a Lu törzsi állam volt, amely a kulturálisan legfejlettebb törzsi államok egyike volt.
Konfuciusz nem dolgozott magas beosztásban. De nagy tudással rendelkezett. Az ókori Kínában a tanulás a hivatalnokok és az arisztokraták kiváltsága volt. De Konfuciusz saját tettekkel megtörte ezt a kiváltságot. Magániskolát létesített, ahol a diákok némi tandíj fejében tanulhattak, függetlenül származásuktól. Sok mindent tanított, köztük politikát és etikát is. Tanítványainak száma meghaladta a 3000-et. Köztük sok tudós olyan híres ember lett, mint Konfuciusz saját maga. Ezek megőrizték és továbbfejlesztették, valamint népszerűsítették Konfuciusz ideológiáját.
Miért maradt mindig a konfucianizmus a vezető állami ideológia a hosszú feudális társadalomban? Ezt nehéz tisztázni. De röviden szólva a szigorú hierarchiát hirdető ideológiája és a politikai reformot támogató szemlélete megfelelt az akkori uralkodó osztályok érdekeinek, egyben kedvezően hatott a társadalmi stabilitás megőrzésére és a társadalmi fejlődésre is. Konfuciusz kiemelte a szigorú etikai normákat és rendet, úgy véve, hogy ha a beosztottak megszegik feletteseik akaratát, a fiuk pedig apjukét, ez súlyos bűnt jelent. Szemlélete szerint az uralkodóknak jól kell kormányozniuk az államot, a polgároknak pedig hűeknek kell lenniük az uralkodókhoz. Mindenki több minőségben szerepel, lehet fiú és apa, lehet hivatalnok és arisztokrata. Minden esetben akkori ?szerepének" megfelelően kell alkalmazkodnia a szigorúan megszabott alá- és fölérendeltségi viszonyokhoz. Így az ország megőrizheti stabilitását, a nép létbiztonságban élhet.
A konfucianizmust keletkezésékor nem ismerték el uralkodó ideológiaként. Az időszámítás előtti II. században Kína egy erős, központosított, hűbéri ország lett. Az akkori uralkodóház felismerte, hogy a konfucianizmus segíthet a kormányzásban, az ország stabilitásának megvédésében. Ezért az állami ideológiává nyilvánították a konfucianizmust.
Tanításait, véleményét, beszélgetéseit és tetteit a Lun Yu, azaz a Vitatkozások és a Beszélgetések című könyvbe gyűjtötték össze a tanítványai. Az ókori Kínában az emberek úgy tisztelték ezt a könyvet, mint az európaiak a Bibliát. Mindenkinek az ebben a könyvben foglalt tanok szellemében kellett élnie és cselekednie. Ha valaki hivatalnok akart lenni, alaposan, mélyrehatóan kellett tanulmányoznia ezt a művet. Egy szólás így hangzik: aki elsajátítja a Lun Yu könyvben foglalt tanok félét, annak ez már elegendő az állam kormányozásához.
A Lun Yu egy igen tartalmas könyv, amely nemcsak a kormányzásról, hanem egyebek közt az oktatásról és a tanulásról, a zeneművészetről, a kirándulásról, a kapcsolattartásról, a barátságról is szól.
Konfuciusz tanításai igen értékesek ma is. Napjainkban az emberek gyakran idéznek szavaiból. Egy idézet azt mondja: "ha hárman utazunk együtt, minden bizonnyal valaki a példaképem lesz közülünk." Az idézet úgy értendő, hogy mindenkinek saját erősségei és pozitívumai vannak, ezért az embereknek egymástól kell tanulniuk.
forrás: China Radio International
Megjegyzések
Megjegyzés küldése